Novalac
regisztrálni szeretnékelfelejtette jelszavát?
főoldal  |Novalac @ Facebook  
domov

Téli gyümölcsök a baba étrendjében

A gyümölcs a természet legösszetettebb, legnagylelkűbb ajándéka. Egyetlen más élelmiszert sem jellemez olyan változatos szín-, illat- és ízvilág, mint a gyümölcsféléket. A színpompás gyümölcsök nélkül a mindennapi étkezés ugyancsak unalmas lenne, szervezetünk pedig nem jutna hozzá a szükséges ásványi anyagokhoz és vitaminokhoz. Éghajlatunkon, télvíz idején kevés gyümölcshöz tudunk hozzáférni. A telet a különböző házi alma- és körtefélék, valamint datolyaszilva fogyasztásával vészelhetjük át. A többi gyümölcs távoli országokból érkezik hozzánk, ezért sok esetben jóval kevesebb hasznos anyagot tartalmaz. A tavasz beköszöntéig nagyon jól jönnek a nyáron és ősszel lefagyasztott gyümölcsök, valamint a barackból, sárgabarackból, áfonyából és málnából készült kompótok és lekvárok, melyek a felnőttek és babák téli étrendjét egyaránt remekül kiegészítik.

Folytassuk a gyümölcsről szóló történetet, nézzük meg, hogy a kicsinek télen milyen gyümölcsételeket kínálhatunk. Szóljunk néhány szót a magházas gyümölcsökről, azok királyi fenségéről, az almáról, valamint a körtéről és persze a datolyaszilváról.



Az alma

Az alma őshazája Közép-Ázsia. Az almafa és gyümölcse innen terjedt el néhány évszázad alatt egész Európában (először a rómaiak kezdték termeszteni). Napjainkban mintegy 7000 almafélét ismerünk. Hazánkban az alma a legkedveltebb gyümölcsnek számít.

Az almákat alapvetően étkezési almákra (például: gála, idared, jonagold, jonatán), valamint főzésre alkalmas és mustalmákra oszthatjuk, utóbbi kategóriába elsősorban a savanyú és fanyar ízű almafélék tartoznak.

Sokan az almát tartják a legteljesebb és legtáplálóbb gyümölcsfélének, a valóságban azonban a többi gyümölcshöz képest jóval kevesebb vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Fajtától függően az alma jó C-vitamin-forrás, rengeteg pektint és egyéb rostot tartalmaz, ezért az egészséges étrendnek elengedhetetlen része. Az almapüré remekül alkalmazható a babák vagy kisgyermek emésztési nehézségeinek leküzdésére. A frissen elkészített, héjat is tartalmazó almapüré megakadályozza, hogy a csecsemőnek szorulása legyen. A meghámozott almából készült és egy kis ideig állni hagyott (kissé megbarnult) almapüré egy hozzáadott fél banánnal segíteni fog a hasmenés kezelésében.

Az alma a C-vitamin és a rostok mellett sok káliumot is tartalmaz, mely ásványi anyagnak fontos szerepe van a megfelelő vízháztartás megőrzésében. Az alma energiatartalma átlagosan 50 kcal (215 kJ)/100 g. A kicsinek uzsonnára adott almapürét gazdagíthatjuk zabpehellyel és egy kanálnyi natúrjoghurttal. Az egy csipetnyi fahéjjal ízesített főtt alma krumplipürével tálalva a csecsemő ebédjének remek körete lehet.

A körte

A körte az alma közeli rokona, és fajtagazdagságban sem marad el mögötte. Az almánál sokkal érzékenyebb, hamar elkezd rohadni és sokkal nagyobb odafigyelést igényel a tárolásnál is.

Az almához hasonlóan a körtét is Ázsiában és Európában kezdték el termeszteni. A középkori Itáliában több mint 200 fajtáját ismertek, a franciák további 300-at termesztenek, ennek oka elsősorban az, hogy XIV. Lajos király igen nagyra becsülte ezt a gyümölcsöt. Napjainkban több mint 5000 körteféléről tudunk.

A körtefélék többsége étkezési, de alkalmasak főzésre is. A körte idénygyümölcs, ezért a különböző időszakokban csak meghatározott fajták kaphatók. A legismertebb körtefajta minden bizonnyal a vilmoskörte. A fajta jellemzője a nagyobb méretű és szabálytalan formájú gyümölcs, melynek alsó fele kikerekedik, húsa pedig lédús, aromás, puha, íze édes-muskotályos. Hosszabb tárolásra sajnos nem alkalmas, hamar elkezd rohadni. A vilmoskörte mellett ismert a vörös vilmoskörte is, melynek eleinte zöld héja idővel vörösessárga színűvé válik, húsa ugyanakkor a vilmoskörtéhez hasonlóan lédús. A vilmoskörte mellett kedvelt fajta a Nagy-Britanniából származó konferansz is, mely sárgászöld, barna foltokkal tarkított, némileg vastagabb héjának köszönhetően valamivel hosszabb ideig eltartható. A vastag héj alatt lédús, darabos szemcsés gyümölcshús rejtőzik.

A körte a C-vitamin és a rostok remek forrása, persze ez csak abban az esetben igaz, ha érett gyümölcsöt fogyasztunk, mégpedig a héjával együtt. A körte energiatartalma 70 kcal (292 kJ)/100 g körül van, tehát valamivel magasabb, mint az almáé. A csecsemő étrendjében elsősorban a puhább fajtájú körtéknek (vilmoskörte és konferansz) van helyük, ezek ugyanis könnyebben emészthetőek. A friss körtepürének a csecsemőknél szélképző hatása lehet, ezért azt tanácsolom, hogy az étrendbe való bevezetést kezdjük úgy, hogy először egy-két kiskanálnyit keverjünk a gyermek alma- vagy banánpüréjéhez.

Datolyaszilva

A khaki datolyaszilva és japán alma néven is ismert. Ez egy különleges gyümölcs, egyesek imádják, másokat hidegen hagy. A khaki hazája Japán, a japánok az istenek eledelének tartják.

Napjainkban kétfajta khakit ismerünk, nálunk főleg azt a fajtát termesztik, melyet hámozni kell, héja nem ehető. Izraelben, a Sharon völgyében új fajtát nemesítettek, a Sharon Fruitot, melynek a héja is fogyasztható. Ez a fajta gyümölcs ugyanakkor kevésbé ízletes.

A khaki jól viseli a hideget, de nem szabad hagyni, hogy megfagyjon. Védett helyen, faládában, papírral és takaróval letakarva kell tárolni, így kint is kibírja a tél nagy részét. Az éretlen datolyaszilvának fanyar íze van, ehetetlen. Az érett gyümölcs puha és édes-savanykás ízű. A gyümölcs szobahőmérsékleten mintegy tíz nap alatt puhul meg.

A khaki energiatartalma alacsony, mindössze 30 kcal (120 kJ)/ 100 g. A gyümölcsnek magas az A- és C-, valamint a B-vitamin tartalma, sok benne a kálium, a magnézium, a fluor és a pektin, utóbbi szabályozza az emésztést. A csecsemők étrendjében már csak puha állaga miatt is ott a helye. Magas a gyümölcs élelmi rosttartalma, ezért azt tanácsolom, hogy használja más gyümölcspürék gazdagítására, a meghámozott almából vagy banánból készült püréhez adjon egy vagy két kiskanálnyi khakit. A khakiból és banánból álló uzsonna egy kanálnyi túrótól még inkább frissítő és még táplálóbb lesz. Khakival ízesíthetjük a kicsi natúrjoghurtját is, és felhasználhatjuk arra is, hogy a házi gyümölcsös túrónak vonzó színt adjunk.

Ha sok khakit vásárolt és a család azt nem tudja időben elfogyasztani, akkor ízletes lekvár készíthet belőle, melyhez adhat némi zselatint (ha édesíteni is szeretné, zselatinos cukrot). A még forró lekvárt töltse meleg üvegekbe és tárolja a hűtőben. A lekvár igazán jól esik a téli időszakban, színesíti az étrendet, a babánknak megkenhetünk vele egy barna kenyérszeletet vagy gazdagíthatjuk vele a joghurtját, illetve a túróját is.

Andreja Širca Čampa, egy. dipl. élelm. techn. mérn.
klinikai dietetikus

Érdekességek:

Novalac Klub
Gyakori kérdések
A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej. Tápszert csak orvostudományi, gyógyszerészeti vagy táplálkozásügyi
szakértők, illetve csecsemő- és gyermekgondozás területén tevékenykedő szakemberek tanácsa alapján alkalmazzon.