D-vitamin vagy »a Nap vitaminja«

A D-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Kevés élelmiszerben található meg  természetes formájában. Ugyanakkor biológiailag aktív anyagokat, kalciferolokat tartalmaz.

A D-vitamin két legismertebb exogén formája az ergokalciferol (D2-vitamin) a növényi eredetű élelmiszerekben, valamint a kolekalciferol (D3-vitamin) az állati eredetű élelmiszerekben található meg. A kolekalciferol endogén vitamin, amelyet az emberi szervezet a koleszterinből képes előállítani ibolyántúli sugarak hatására. Ugyanakkor a D-vitamin e formái a májban és a vesében kétszintű hidroxilálás útján aktiválódnak, ahol végül az aktív  1,25-dihidroxikolekalciferol keletkezik.

A vér kalcium és foszfát szintjét a D-vitamin megfelelő szinten tartja, így elősegíti a csontok megfelelő ásványanyag ellátottságát és a csontszövet fejlődését. A D-vitamin elősegíti a kalcium felszívódását, emellett egyéb funkciókat is ellát a szervezetben, így hat a sejtfejlődés folyamatára, az ideg-izom funkciókra, az immunrendszer működésére, valamint csökkenti a gyulladásos folyamatokat.

A D-vitamin hiány leggyakrabban a növekedésben és fejlődésben lévő gyerekeknél lép fel, elsősorban a három év alatti gyerekeknél. Az újszülötteknél a D-vitamin szintje gyakran függ az anyai vitaminszinttől, amitől az anyatej D-vitamin tartalma is függ.  A D-vitamin hiány fő oka a csecsemőknél a viszonylag kevés D-vitamint tartalmazó anyatejen, illetve ha ez nem lehetséges, tápszeren alapuló táplálkozás, vagy vegyes étrend bevezetése, valamint a napoztatás hiánya, annak káros hatásai miatt. Emiatt az Európai Gyermek Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság a D-vitamin pótlását a csecsemőknél egy hónapos kor után javasolja, függetlenül az anyai vitaminszinttől.

A D-vitamin-hiány súlyos következményekkel járhat a gyermek egészségére, ezek közül az egyik legismertebb az angolkór, vagy rachitis. Az angolkórra a csontszövet ásványi anyag hiánya jellemző, emiatt a csontlágyulás alakul ki, deformálódnak a csontok, lassabb a fogzománc és dentin-képzés, kalciumhiány lép fel, csontfájdalmak jelentkeznek, petyhüdtebb az izomzat, lelassul a fejlődés.

A csecsemőknél és gyerekeknél a D-vitamin-hiány gyakrabban lép fel, rizikócsoportba tartoznak a sötét bőrtípusú gyerekek, azok a gyerekek, akik keveset, vagy rövid ideig vannak szabad levegőn, vagy bőrüket teljesen ruha borítja, a szoptatási időszak késői szakáig  kizárólag anyatejes táplálkozásban részesülő gyerekek, akiknél nincs vitaminpótlás, valamint a krónikus betegségben szenvedő gyerekek.

Mivel megállapították a D-vitamin toxikusságát, javasoljuk, hogy a D-vitamin pótlás kizárólag szakember felügyelete alatt történjen. A D-vitamin túladagolás hiperkalcémiát válthat ki, amely erős szomjúságérzettel, a fejlődés visszaesésével, anorexiával, hányással, mentális zavarokkal, valamint a puhaszövetek elmeszesedésével és vesekövek kialakulásával járhat.

A D-vitaminnak kevés természetes forrása van. A a  D3-vitamin jelentős forrásai a zsíros halak (hering, makréla, tonhal, szardínia, lazac), tőkehalmáj-olaj, kisebb mennyiségben pedig a marhamájban és a tojássárgájában található. Az ergokarciferol, ill. D2–vitamin forrásai a gombák és az élesztők. Ma éppen ebben a két formában adják a tejhez és tejtermékekhez, valamint más élelmiszerhez, amelyek természetes formában kevés D-vitamint tartalmaznak.

A Nap nemcsak a legnagyobb energiaforrás, hanem D-vitaminforrás is, ezért a hosszú meleg nyár a „Nap vitamin” legjobb pótlása.

Tena Niseteo, okl. élelm. ip. mérn.,
Klinikai dietetikus/táplálkozási szaktanácsadó