Novalac
regisztrálni szeretnékelfelejtette jelszavát?
főoldal  |Novalac @ Facebook  
domov

Cöliákia

A cöliákia, vagy a glutén-enteropátia az emésztőszervek autoimmun betegsége, amely tartós, egész életen át tartó gluténérzékenységet jelent.

A cöliákiát nagy valószínűséggel már az időszámításunk előtti 1. és 2. században ismerték, azonban elsőként doktor Samuel Gee írta le 1888-ban. Megállapította, hogy a betegség gyógyításában segíthet a diétás étrend. A 20. század elején különböző táplálkozási módokat vizsgáltak, de nem ismerték fel a „mérgező anyagokat”. Az 50-es években azonban megállapították, hogy bizonyos gabonafélék étkezésből történő kiiktatása a betegek egészségi állapotának kifejezett javulását eredményezi.

A toxicitást a glutén fehérje okozza, amely megtalálható a búzában, árpában és rozsban, valamint a még nem eléggé kutatott zabban. Gluténérzékenység esetén a glutén rongálja a bél nyálkahártyát, amely ennek következtében nem működik. A legfontosabb tünetek között a krónikus hasmenést vagy a székrekedést említik. A gluténérzékenység bőséges, világos és ragacsos, szokatlan szagú székletet, hasi fájdalmakat, puffadást, növekedési rendellenességet, étvágytalanságot, nyugtalanságot és ingerlékenységet is okozhat.

Nálunk a csecsemők étrendjébe hagyományosan viszonylag korán, 5 – 6-hónapos korban vezetik be a glutént tartalmazó gabonákat, éppen ezért a cöliákiát már a kisgyermek 9 és 12 hónapos kora között felfedezhetjük. Ez a zavar egész életen át tart, a diagnózis felállítása után a gyermeket azonnal szigorúan gluténmentes ételekkel kell táplálnunk, amely hatására teljes mértékben megszűnnek a cöliákia tünetei.

A gluténmentes étrendet a legkönnyebben öt egyszerű lépéssel vezethetjük be:

  1. Jegyezzük meg, hogy mely gabonafélék tartalmaznak glutént: a búza, az árpa, a rozs és a zab, valamint ezek hibridjei és különböző fajtái, mint pl. a tönkölybúza és a tritikálé, a durumbúza, a kuszkusz, a búzadara és a különböző csírák.
  2. A gyermek étrendjébe a rizsen és a kukoricán kívül más gabonát is beiktathatunk (köles, teff és cirok) valamint pszeudo-gabonákat (amaránt, guinoa és hajdina).
  3. Kerüljünk bizonyos készítményeket (ellenőrizetlen helyről származó húskészítmények, édesség, chips, tejtermék) és feldolgozott élelmiszereket (kukoricadara és kukoricaliszt, aszalt gyümölcs, instant termékek), amelyeknél a glutént sokszor stabilizátorként, sűrítőanyagként vagy egyéb anyagként használják, amely nincs feltüntetve az összetevők között.
  4. Célszerű a gyermek étrendjét olyan friss és egyszerű élelmiszerekből felépíteni, mint pl. hal, tojás, zöldség és gyümölcs, grillezett-, főtt húsok, és egyúttal kerülni a húskészítményeket (szalámi, kolbász, stb.). Így gyermekének az étkezése biztonságosabb és egészségesebb lesz.
  5. Ismerje meg a gluténmentes termékeket. Ma már szinte minden glutént tartalmazó terméket (liszt, kenyér, tésztafélék, sütemények és egyéb édes és sós nassolnivalók) ki lehet váltani.

A szigorú gluténmentes étrend gyakran nehezebb a szülőnek, mint a gyereknek, korai diagnosztizálása esetén a gyermek könnyebben fogadja el az új étrendet.

Ma már biztosítható a gluténmentes étkezés, amely lehet jó minőségű és sokszínű, segítségével hosszútávon biztosítja gyermeke egészségét és jó közérzetét.


Tena Niseteo, okl. élelm. ip. mérn.
Klinikai dietetikus/táplálkozási szaktanácsadó

Érdekességek:

  • Földieper

    Éppen ezért a földiepret nagyon óvatosan vezetjük be a csecsemő táplá ...

  • Téli gyümölcsök a baba étrendjében

    A gyümölcs a természet legösszetettebb, legnagylelkűbb ajándéka. Egyet ...

  • Gesztenye

    A gesztenyének elég magas a tápértéke, a főtt gesztenyéé 170 kcal/100 ...

Novalac Klub
Gyakori kérdések
A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej. Tápszert csak orvostudományi, gyógyszerészeti vagy táplálkozásügyi
szakértők, illetve csecsemő- és gyermekgondozás területén tevékenykedő szakemberek tanácsa alapján alkalmazzon.